A mai bejegyzést kifejezetten a kezdőknek, illetve az apistogrammák tartásában kezdőnek számító akvaristáknak ajánlom. Több olyan témát fogok most boncolgatni, melyekben nincs egyetlen út, vagy egyetlen igazság és amelyek olykor a szakma nagyjait is megosztják. Ezért is szerepel a címben a "nálam" szó.
Mielőtt belecsapnék a közepébe, leszögezném azon álláspontomat, miszerint igénytelen hal és főként igénytelen apistogramma nincs! Nagyobb tűrőképességű, vagy jobban beakvarizált van talán, de ez közel nem egyenlő az igénytelennel. Ha megvizsgáljuk, milyen az a víz, amiben ezek a színpompás törpesügérek élnek természetes környezetükben, és megpróbáljuk ezt a rendelkezésre álló eszközökkel minél inkább megközelíteni, akkor úgy gondolom, nem teszünk rosszat velük. Cserébe ők színes "köntösükkel" és a sajátos viselkedésmintáikkal fogják ezt nekünk meghálálni.
Az első sarkalatos pont a vízcsere gyakorisága és mennyisége. Ezt is sok minden befolyásolja persze, tehát általánosságban nem lehet beszélni róla és azt mondani, hogy cserélj ennyi vagy annyi vizet. De a kezdőknek mégiscsak kéne valamiféle iránymutatás. Én azt mondom, hogy egy átlagosan telepített, jól szűrt akváriumban a heti 2 x 20-25% az ideális lehet. Én is kb. ezt alkalmazom. Tudom, ez most sokaknak irreálisan soknak tűnik, és valójában lehet ennél kevesebbel is egészséges halakat nevelni, mégis ezt ajánlom, mert ez nagyobb biztonságot ad a kezdő akvaristának. Így jobban eltűrik a halak, ha a szűrés mégsem lenne olyan jó, vagy kicsit többet etet valaki a kelleténél.
Na de hogy milyen is legyen az a cserevíz...?!
Az apistogrammák a lágy, cser- és huminsavakban gazdag, barnára színezett vizet szeretik, ebben érzik jól magukat.
Én az összes akváriumban (nincs sok liter) ugyanolyan vizet használok. Nem szaporítom a halakat, tehát kifejezetten tartóvízről beszélek, ami nálam a következő paraméterekkel bír: GH:4, KH:3, PH:6,5-7, NH3:0, NO2:0, NO3:0-10.
Nos, a csapból Magyarországon általában nem ilyen víz folyik. Ami azt jelenti, hogy nekünk kell a hálózatról nyert vizet halak tartására alkalmassá tenni. Mit jelent ez? Lágyítani és savanyítani kell.
A lágy víz többféle úton elérhető:

• Esővíz-gyűjtés. Nagy előnye, hogy ingyen van. :) Azonban további előkészítést igényel, ha biztosra akarunk menni. Sajnos a levegő igen szennyezett, főleg nagyvárosokban, így a víz minősége, méreganyagokkal való terheltsége kérdéses. Érdemes az esővizet aktív szénen átszűrni mielőtt felhasználjuk, ezzel megelőzve egy esetleges mérgezést.
  
• Ioncserélt víz használata: Lehet vásárolni áruházakban akváriumba is használható ioncserélt vizet, de otthon is elő lehet állítani ioncserélő műgyantával. A gyantát aztán lehet regenerálni, vagy egyes akvarisztikai üzletekben cserélni.
  
• RO-víz: manapság egyre többek számára elérhetővé váltak a RO-készülékek. Egy külső szűrő áráért lehetünk boldog tulajdonosai. Ez a legkényelmesebb és talán a legjobb megoldás is. Mindenkinek ajánlom, aki lágyvizes halakkal szeretne foglalkozni. Én is ezt használom.

Ph csökkentése:

• Savak használata: sósav, kénsav, foszforsav, csersav (tannin) és társai. Használatuk nagyon nagy körültekintést igényel. Kezdőknek nem ajánlom! Ha valaki mégis megpróbálkozna, sose az akváriumban közvetlenül tegye! Ebbe a kategóriába tartoznak a ph mínusz termékek is.
• Természetes savanyítás: tőzeg, égertoboz, stb.
  

Kis vízkémiai alapok, amik nélkül nem megy. Tényleg csak az alapok. A víz keménységét részben adó karbonátok pufferként viselkednek, azaz igyekeznek megakadályozni a víz ph-jának változását. A teljesen lágy, minden karbonátot nélkülöző víz azért nem jó, mert bár könnyen le tudjuk vinni a ph-t, ugyanolyan könnyen átfordulhat ellenkező irányba is. A nagyon kemény vízben meg nem tudjuk levinni a ph-t. Ezért én a fentebb is leírt GH:4, KH:3 vizet használom, melyben már a tőzeggel is el lehet érni a savas tartományt, de még rendelkezik annyi pufferrel is, hogy ne ingadozzon nagyon a ph. (Maga a tőzeg is segíti a pufferelést.) Inkább legyen magasabb a ph, de ne ingadozzon. A cserevíz előkészítéséhez én hordót használok. Miután meggyőződtem arról, hogy a vízparaméterek megfelelőek, mehet az akváriumba. Harisnyaszárba vagy szűrőanyag-tartó zsákba savanyú mohatőzeget teszek. Ezt belelógatom a beállított keménységű vízbe. Először meg kell nyomkodni, hogy a levegő kijöjjön a tőzeg "szemcséi" közül és akkor szépen alámerül. A víz "bebuggyanását" megelőzendő egy kis belső szűrő kavarja a vizet. De egy légpumpára kötött porlasztó is el tudja látni ezt a feladatot. Az égertobozt tehetjük közvetlenül az akvárium vizébe is, de akár a tőzeggel párhuzamosan is használhatjuk a cserevíz előkészítésekor. Mindkettő szépen megfesti a vizet. Ami közös még bennük, az a baktericid hatásuk.

Nem azt mondom, hogy az így elkészített víz megegyezik a biotóppal, hisz az ottani növényvilágból más savak áznak a vízbe, de jellegében talán megközelíthető így. Remélem kezdő apisto-tartóknak, majdani fanoknak, tudtam segíteni. :)

A szűrés fontosságát senkinek sem kell bemutatni. Mindnyájan tudjuk, hogy halaink egészségét nagyban meghatározza. A különböző halfajokra specializált akváriumoknak azonban eltérő szűrés-igényük lehet. És talán kijelenthetem, van is.
Ami közös bennük, hogy a kiváló biológiai szűrés mindegyiknél elengedhetetlen. Persze vannak fajok, melyek érzékenyebbek a szerves bomlástermékek felhalmozódására és vannak, melyek kevésbé. Ez nem véletlen, hiszen eredeti élőhelyükön is különböző vízparaméterek  között és eltérő mértékben szennyezett vízben élnek. 
A másik nagyon fontos paraméter az áramlás nagysága.
Nos, hogy milyen is a jó szűrés egy apistogrammás akváriumhoz? Véleményem szerint lassú és minél nagyobb felületű. Hogy ezt milyen eszközökkel valósítjuk meg, azt természetesen az akvárium mérete és telepítettsége határozza meg.

Rengeteg alternatíva létezik, most nem térnék ki mindre. Amit leszögeznék hamar az az, hogy a motoros belső szűrőket önmagukban nyugodtan felejtsük el. Kis akváriumokhoz a légpumpára kötött szivacsszűrő a legjobb megoldás, tökéletes kis biológiai szűrő. 40L felett a dupla változatát éredemes használni.
Nagyobb akváriumoknál persze jönnek a külső vödrös szűrők. Ezek jók biológiai és mechanikai szűrésre is, többféle szűrőanyagot alkalmazhatunk egyszerre benne. Ez a kategória a mindenre jó, de igazából nem a legjobb semmire kategória.
És eljutottunk az épített szűrőkhöz, a DIY-hez. Ezt sokan lenézik és pusztán a kispénzűek "gányolásának" tartják. Tény és való, hogy többféle minőségben lehet elkészíteni. Legnagyobb előnye, hogy saját igényeinkre szabhatjuk. Tetszés szerint méretezhetjük és válogathatjuk bele a szűrőanyagokat.

Mielőtt valamelyik akvarista kolléga lelkébe taposnék szűréstechnikai - agymenésemmel, inkább bemutatom a címben szereplő szűrésemet:

Jellegét tekintve egy oldalpolcos szűrőakvárium. 3 fakkra van osztva. A teljes mérete: 15cm x 45cm x 62cm

A bal oldali rekeszbe érkezik a szűrendő víz az akváriumból egy 32mm-es lefolyócsövön. Ez a rekesz az ülepítő szerepét tölti be. A cső nem ér le a fenéklap közelébe, mert akkor állandóan felkavarná az üledéket. Így szépen összegyűlik alul. Felül egy szivacsdarab akadályozza meg, hogy mégis mulm kerüljön a szűrőanyagokra.

A szűrőanyagok a víz áramlási irányának megfelelően, azaz fentről lefelé: szivacs -> lávakő -> szivacs -> eheim substrat pro ->szivacs -> sera siporax.

Igyekeztem minőségi, a baktériumok számára nagy felületet biztosító szűrőanyagokat választani és többfélét, hogy egymást kiegészítve minél hatékonyabb biológiai szűrést hozzanak létre.

A jobb oldali, harmadik rekeszben gyűlik öszze a szűrt víz, melyet egy Eheim Compact 1001 típusú 150-600L/h teljesítményű vízpumpa juttat vissza az akváriumba. Ennek szívó nyílása a vízfelszíntől olyan 5cm-re van, így egy esetleges szívóoldali malőr esetén se tudja túltölteni az akváriumot és leszívni a vizet a szűrőanyagokról.Ezt kiegészítem még egy Eheim 2213-as vödrös külső szűrővel, melyben csak ritkább és sűrűbb szivacs illetve perlonvatta van, mechanikai szűrésre beállítva. Mivel mindkettő 12/16-os kimenetekkel bír, így azokat egy Y-elemmel összehoztam, elkerülve a dupla szerelvényezést. Ezt a megoldást a kényszerűség is hozta, hiszen az alumínuim tető egyik oldali nyílását teljesen kitölti a 32-es cső, így minden más szerelvényt a másik oldalon kell átvezetni. Ez így, egy esőztetővel éppen sikerült is.
Együttesen brutto 1040L/h teljesítménnyel bírnak. Netto olyan 6-800L/h lehet attól függően, mennyi van vissza a karbantartásukig. Az Eheim classic hangját sokan ismerjük, szerintem elfogadható, a compact teljesen néma.