Rendszeres olvasók

Összes oldalmegjelenítés

Üzemeltető: Blogger.
2010. július 3., szombat

Apistogrammás akvárium indítása

Ha felvetődik a kérdés a lelkes akvaristában, megpróbálkozzon-e az apistogrammák tartásával, egyértelmű válaszom: IGEN! Sajnos a köztudatban még mindig él az előítélet, hogy nehezen tartható, kényes halak ők. Pedig ez koránt sincs így! Nézzük, milyen lehetőségek közül választhatunk, ha elszánnánk magunkat, mi is "apisto" tulajdonosok leszünk. Sajnos vagy szerencsére, -sokszor nem is tudom - de a kisebb üzletekben nem is igazán találkozunk apistogrammákkal a kínálatban. Így a haltartók döntő többsége valószínűleg már rendelkezik némi akvarista múlttal mire törpesügér- tartásba fogna. Mint gyakorló akvarista, rendelkezik egy társas medencével. Ilyenkor annak betelepítettségének függvénye, szolgálhat-e az akvárium az új lakók otthonául. Az apistogrammák társíthatóságával egy későbbi postban foglalkozom majd, így ezzel a perspektívával most nem foglalkoznék többet. Térjünk át inkább a kifejezetten a számukra berendezett akváriumok készítésére. Haladjunk szépen lépésről lépésre...
  1. El kell döntenünk milyen egyedszámban és ivararányban szeretnénk tartani őket. Általában a párban (1H-1N) és a háremben(1H 2-4N) tartás az elfogadott, az ajánlott.
  2. Ha ez megvan, akkor az akvárium körülbelüli mérete adódik. Jó tudni, hogy ők területet (reviert) igényelnek főleg ívási, nevelési időszakban. Általában a vízoszlop alsó-középső rétegeiben tartózkodnak, így nem szükséges számukra a magas akvárium, inkább a minél nagyobb alapterület. Egy párnak elég lehet egy 40L környéki, egy háremnek 50-80L-es medence egyedszámtól függően.
  3. Megvan a megfelelő méretű akváriumunk. Milyen technikai eszközökre lesz szükség ahoz, hogy a kis törpék sokáig egészségesek legyenek, később esetleg utódokkal örvendeztessenek meg bennünket?
  • Világítás: Napi 8-12 órán át kell világítanunk medencéjüket. Nem szeretik az erős fényt. Én a napfényes, 4000-6500K-es csöveket ajánlom. A magas kelvinszámú, kékes csövek nem "illenek" ezekhez a medencékhez, már a víz barnás színe miatt sem. A növényes csövek önmagukban alkalmatlanok a terészetes fényviszonyok imitálására és a színvisszaadásuk is igen rossz. A halak jó közérzetéhez nagyban hozzájárul a megfelelő világítás.

  • Szűrés: Kerüljük az erős áramlást! Ezek a halak általában nyugodt vizek lakói, ennek megfelelően járjunk el a szűrés megválasztásánál is. A szűrés egy olyan komplex téma, ami nem fejtehtő ki ebben a kis bekezdésben. Kisebb akváriumoknál a dupla szivacsszűrő, nagyobbaknál a külső vödrös szűrő esőztetővel vagy a powerheadre húzott nagy szivacstömb lehet az üdvözítő megoldás.

  • Dekoráció: felhasználhatunk különböző fa dekorelemeket, /pl. szőlőgyökeret, mangróvét/, kókuszhéjat /mely nem csak dekorációs elem/, és persze növényeket is. Amennyiben a beültetés mellett döntünk, fontos, hogy olyanokat válasszunk, melyek kis fényigényűek, hisz halaink is ilyenek, ráadásul a barnás víz még tovább szűri a fényt. Kerüljük a növények erős tápozását törpesügeres akváriumoknál. Aljzatnak a nagyon apró /0,5-1mm/, szinte homokszerű kavicsot ajánlanám. Amennyiben nem ültetünk növényeket, mert egyáltalán nem teszünk az akváriumba, vagy mert a faelemkre kötözzük azokat, elég az 1cm-es talajmagasság. További hasznos díszítőelemek a különböző levelek /tebang, tölgy/, az égertoboz, a platánkéreg.
Na rendezzük be azt az akváriumot és telepítsük be az élővilágot. De nem ám 1 délután! Először is keressük meg az ideális helyet annak az akváriumnak. Tegyük biztonságos bútorra, állványra. Az üveg alá tegyünk valamit, ami kiegyenlíti a bútor felületének esetleges egyenetlenségeit. Készítsük elő az üveget, kívülről fóliázzuk le szépen, ha nem homogén fal elé tesszük, vagy ha nem érvényesül előtte az akvárium. A gondosan előkészített, kimosott talajt helyezzük be majd rendezgessük el a dekorációs elemeket, töltsük fel vízzel az akváriumot. Ha ezzel megvagyunk üzemeljük be a technikát. A szűrő ekkor még biológiailag értelemszerűen nem működik. A hasznos lebontó baktériumok elszaporodásához időre van szükség. Az ammóniát/ammóniumot lebontó baktériumok gyorsan szaporodnak, 2-3 nap után már képesek lehetnek azok gyors elbontására. Nem úgy a nitritet tovább bontók, melyek kb 2-3 hetet igényelnek, hogy kialakuljon a megfelelő baktérium kolónia és a már jóval kevésbé mérgező nitráttá bontsák a még szintén nagyon mérgező nitritet. Ezt az időt lehet azzal kicsit rövidíteni, hogy kívülről bevisszük ezeket a baktériumokat nagy mennyiségben. Ez történhet egy másik már működő szűrő szivacsának akváriumvízbe nyomkodásával, vagy kapszulázott szűrőbaktériumokkal, esetleg olyan vízelőkészítővel, melyek szintén tartalmazzák ezeket. 1 hétig jár az akvárium még világítás nélkül, de már működő szűrővel, mikor betelepítjük a növényeket. Innentől további 1-2 hét eltelte után telepíthetjük be a halakat. De még ez sem ilyen egyszerű. Nem mindegy ugyanis, hogy honnan, milyen vízből vesszük őket. Az üzletekben -sajnos- általában csapvízben tartják őket, míg a tenyésztők a számukra ideális vízben. Én mindenképpen a tenyésztőtől vásárlást javasolnám.
Minden esetre az akvárium beindításától a halak betelepítésééig el kell jutnunk azokhoz a vízparaméterekhez, amelyből a halak hozzánk kerülnek. Ha a jó kemény csapvízből a számukra egyébként ideális lágyvízbe tesszük őket, bizony nem fogják hirtelen ideálisnak érezni. Csúnya látvány az ozmózisos sokkot kapott hal. Ellenkező irányú eltérés is stressz a halaknak, de korántsem ilyen veszélyes. Miután megtörtént a betelepítés, szép lassan, fokozatosan igyekezzünk a vizet az optimálishoz közelíteni. Ha így járunk el, biztosak lehetünk abban, hogy a körülményekhez képest a lehető legkevesebb stresszt okoztuk halainknak a költöztetéssel és hamarosan teljes pompájukban fognak ragyogni. Szép halakat és akváriumokat mindenkinek!
2010. június 27., vasárnap

Vízelőkészítés nálam

A mai bejegyzést kifejezetten a kezdőknek, illetve az apistogrammák tartásában kezdőnek számító akvaristáknak ajánlom. Több olyan témát fogok most boncolgatni, melyekben nincs egyetlen út, vagy egyetlen igazság és amelyek olykor a szakma nagyjait is megosztják. Ezért is szerepel a címben a "nálam" szó.
Mielőtt belecsapnék a közepébe, leszögezném azon álláspontomat, miszerint igénytelen hal és főként igénytelen apistogramma nincs! Nagyobb tűrőképességű, vagy jobban beakvarizált van talán, de ez közel nem egyenlő az igénytelennel. Ha megvizsgáljuk, milyen az a víz, amiben ezek a színpompás törpesügérek élnek természetes környezetükben, és megpróbáljuk ezt a rendelkezésre álló eszközökkel minél inkább megközelíteni, akkor úgy gondolom, nem teszünk rosszat velük. Cserébe ők színes "köntösükkel" és a sajátos viselkedésmintáikkal fogják ezt nekünk meghálálni.
Az első sarkalatos pont a vízcsere gyakorisága és mennyisége. Ezt is sok minden befolyásolja persze, tehát általánosságban nem lehet beszélni róla és azt mondani, hogy cserélj ennyi vagy annyi vizet. De a kezdőknek mégiscsak kéne valamiféle iránymutatás. Én azt mondom, hogy egy átlagosan telepített, jól szűrt akváriumban a heti 2 x 20-25% az ideális lehet. Én is kb. ezt alkalmazom. Tudom, ez most sokaknak irreálisan soknak tűnik, és valójában lehet ennél kevesebbel is egészséges halakat nevelni, mégis ezt ajánlom, mert ez nagyobb biztonságot ad a kezdő akvaristának. Így jobban eltűrik a halak, ha a szűrés mégsem lenne olyan jó, vagy kicsit többet etet valaki a kelleténél.
Na de hogy milyen is legyen az a cserevíz...?!
Az apistogrammák a lágy, cser- és huminsavakban gazdag, barnára színezett vizet szeretik, ebben érzik jól magukat.
Én az összes akváriumban (nincs sok liter) ugyanolyan vizet használok. Nem szaporítom a halakat, tehát kifejezetten tartóvízről beszélek, ami nálam a következő paraméterekkel bír: GH:4, KH:3, PH:6,5-7, NH3:0, NO2:0, NO3:0-10.
Nos, a csapból Magyarországon általában nem ilyen víz folyik. Ami azt jelenti, hogy nekünk kell a hálózatról nyert vizet halak tartására alkalmassá tenni. Mit jelent ez? Lágyítani és savanyítani kell.
A lágy víz többféle úton elérhető:
  • Esővíz-gyűjtés. Nagy előnye, hogy ingyen van. :) Azonban további előkészítést igényel, ha biztosra akarunk menni. Sajnos a levegő igen szennyezett, főleg nagyvárosokban, így a víz minősége, méreganyagokkal való terheltsége kérdéses. Érdemes az esővizet aktív szénen átszűrni mielőtt felhasználjuk, ezzel megelőzve egy esetleges mérgezést.
  • Ioncserélt víz használata: Lehet vásárolni áruházakban akváriumba is használható ioncserélt vizet, de otthon is elő lehet állítani ioncserélő műgyantával. A gyantát aztán lehet regenerálni, vagy egyes akvarisztikai üzletekben cserélni.
  • RO-víz: manapság egyre többek számára elérhetővé váltak a RO-készülékek. Egy külső szűrő áráért lehetünk boldog tulajdonosai. Ez a legkényelmesebb és talán a legjobb megoldás is. Mindenkinek ajánlom, aki lágyvizes halakkal szeretne foglalkozni. Én is ezt használom.
Ph csökkentése:
  • Savak használata: sósav, kénsav, foszforsav, csersav (tannin) és társai. Használatuk nagyon nagy körültekintést igényel. Kezdőknek nem ajánlom! Ha valaki mégis megpróbálkozna, sose az akváriumban közvetlenül tegye! Ebbe a kategóriába tartoznak a ph mínusz termékek is.
  • Természetes savanyítás: tőzeg, égertoboz, stb.
Kis vízkémiai alapok, amik nélkül nem megy. Tényleg csak az alapok. A víz keménységét részben adó karbonátok pufferként viselkednek, azaz igyekeznek megakadályozni a víz ph-jának változását. A teljesen lágy, minden karbonátot nélkülöző víz azért nem jó, mert bár könnyen le tudjuk vinni a ph-t, ugyanolyan könnyen átfordulhat ellenkező irányba is. A nagyon kemény vízben meg nem tudjuk levinni a ph-t. Ezért én a fentebb is leírt GH:4, KH:3 vizet használom, melyben már a tőzeggel is el lehet érni a savas tartományt, de még rendelkezik annyi pufferrel is, hogy ne ingadozzon nagyon a ph. (Maga a tőzeg is segíti a pufferelést.) Inkább legyen magasabb a ph, de ne ingadozzon. A cserevíz előkészítéséhez én hordót használok. Miután meggyőződtem arról, hogy a vízparaméterek megfelelőek, mehet az akváriumba. Harisnyaszárba vagy szűrőanyag-tartó zsákba savanyú mohatőzeget teszek. Ezt belelógatom a beállított keménységű vízbe. Először meg kell nyomkodni, hogy a levegő kijöjjön a tőzeg "szemcséi" közül és akkor szépen alámerül. A víz "bebuggyanását" megelőzendő egy kis belső szűrő kavarja a vizet. De egy légpumpára kötött porlasztó is el tudja látni ezt a feladatot. Az égertobozt tehetjük közvetlenül az akvárium vizébe is, de akár a tőzeggel párhuzamosan is használhatjuk a cserevíz előkészítésekor. Mindkettő szépen megfesti a vizet. Ami közös még bennük, az a baktericid hatásuk.

Nem azt mondom, hogy az így elkészített víz megegyezik a biotóppal, hisz az ottani növényvilágból más savak áznak a vízbe, de jellegében talán megközelíthető így. Remélem kezdő apisto-tartóknak, majdani fanoknak, tudtam segíteni. :)
2010. június 20., vasárnap

180L-es apistogrammás akváriumom szűrése

A szűrés fontosságát senkinek sem kell bemutatni. Mindnyájan tudjuk, hogy halaink egészségét nagyban meghatározza. A különböző halfajokra specializált akváriumoknak azonban eltérő szűrés-igényük lehet. És talán kijelenthetem, van is.
Ami közös bennük, hogy a kiváló biológiai szűrés mindegyiknél elengedhetetlen. Persze vannak fajok, melyek érzékenyebbek a szerves bomlástermékek felhalmozódására és vannak, melyek kevésbé. Ez nem véletlen, hiszen eredeti élőhelyükön is különböző vízparaméterek  között és eltérő mértékben szennyezett vízben élnek. 
A másik nagyon fontos paraméter az áramlás nagysága.
Nos, hogy milyen is a jó szűrés egy apistogrammás akváriumhoz? Véleményem szerint lassú és minél nagyobb felületű. Hogy ezt milyen eszközökkel valósítjuk meg, azt természetesen az akvárium mérete és telepítettsége határozza meg.

Rengeteg alternatíva létezik, most nem térnék ki mindre. Amit leszögeznék hamar az az, hogy a motoros belső szűrőket önmagukban nyugodtan felejtsük el. Kis akváriumokhoz a légpumpára kötött szivacsszűrő a legjobb megoldás, tökéletes kis biológiai szűrő. 40L felett a dupla változatát éredemes használni.
Nagyobb akváriumoknál persze jönnek a külső vödrös szűrők. Ezek jók biológiai és mechanikai szűrésre is, többféle szűrőanyagot alkalmazhatunk egyszerre benne. Ez a kategória a mindenre jó, de igazából nem a legjobb semmire kategória.
És eljutottunk az épített szűrőkhöz, a DIY-hez. Ezt sokan lenézik és pusztán a kispénzűek "gányolásának" tartják. Tény és való, hogy többféle minőségben lehet elkészíteni. Legnagyobb előnye, hogy saját igényeinkre szabhatjuk. Tetszés szerint méretezhetjük és válogathatjuk bele a szűrőanyagokat.

Mielőtt valamelyik akvarista kolléga lelkébe taposnék szűréstechnikai - agymenésemmel, inkább bemutatom a címben szereplő szűrésemet:

Jellegét tekintve egy oldalpolcos szűrőakvárium. 3 fakkra van osztva. A teljes mérete: 15cm x 45cm x 62cm

A bal oldali rekeszbe érkezik a szűrendő víz az akváriumból egy 32mm-es lefolyócsövön. Ez a rekesz az ülepítő szerepét tölti be. A cső nem ér le a fenéklap közelébe, mert akkor állandóan felkavarná az üledéket. Így szépen összegyűlik alul. Felül egy szivacsdarab akadályozza meg, hogy mégis mulm kerüljön a szűrőanyagokra.

A szűrőanyagok a víz áramlási irányának megfelelően, azaz fentről lefelé: szivacs -> lávakő -> szivacs -> eheim substrat pro ->szivacs -> sera siporax.

Igyekeztem minőségi, a baktériumok számára nagy felületet biztosító szűrőanyagokat választani és többfélét, hogy egymást kiegészítve minél hatékonyabb biológiai szűrést hozzanak létre.






A jobb oldali, harmadik rekeszben gyűlik öszze a szűrt víz, melyet egy Eheim Compact 1001 típusú 150-600L/h teljesítményű vízpumpa juttat vissza az akváriumba. Ennek szívó nyílása a vízfelszíntől olyan 5cm-re van, így egy esetleges szívóoldali malőr esetén se tudja túltölteni az akváriumot és leszívni a vizet a szűrőanyagokról.Ezt kiegészítem még egy Eheim 2213-as vödrös külső szűrővel, melyben csak ritkább és sűrűbb szivacs illetve perlonvatta van, mechanikai szűrésre beállítva. Mivel mindkettő 12/16-os kimenetekkel bír, így azokat egy Y-elemmel összehoztam, elkerülve a dupla szerelvényezést. Ezt a megoldást a kényszerűség is hozta, hiszen az alumínuim tető egyik oldali nyílását teljesen kitölti a 32-es cső, így minden más szerelvényt a másik oldalon kell átvezetni. Ez így, egy esőztetővel éppen sikerült is.
Együttesen brutto 1040L/h teljesítménnyel bírnak. Netto olyan 6-800L/h lehet attól függően, mennyi van vissza a karbantartásukig. Az Eheim classic hangját sokan ismerjük, szerintem elfogadható, a compact teljesen néma.